Valószínűleg már az ókorban használtak valamilyen tisztító anyagot a ruhaneműk tisztítására, ami korántsem volt nevezhető mosószernek. A természet adta alapanyagokból készítették mosószereiket. Indiában például a szappanfüvet vetették be, Egyiptomban a lúgot használták, az ókori rómaiak pedig emberi és teve vizelettel teli hordókban áztatták a szennyes ruhát. Lehet, hogy ezekkel a módszerekkel valamennyire tisztultak a ruhák, de az biztos, hogy nem lettek olyan illatosak, mint a mostani mosószerektől.

Valószínűleg az első szappan hamuból és növényi, állati olajok keverékéből készült, majd hosszú évszázadokon át szappanokat használtak mosás céljából. A XVIII. században kezdődött meg a szappan tömeges használata, a mai értelemben vett mosószerek kialakulására pedig várni kellett a XX. századig. Ennek sem a kényelem volt a fő oka, hanem a háborús időkben nehéz volt a szappan alapanyaihoz való hozzájutás, és más megoldást kellett találni. Ahogy elkezdték használni a szintetikus mosószereket, megszűnt a szappan egyeduralma. A mosógép megjelenésével pedig még inkább megjelentek az újabbnál újabb csodaszerek.

A mai mosószerek nagymértékben terhelik környezetünket vegyi anyagaikkal, ráadásul a szintetikus mosószerek alkalmazása az allergiás tünetek kiváltásában is bizonyított. Az emberek általában több mosószert használnak, mint amennyi szükséges lenne, és ezt a gyártók is javasolják az eladási értékek miatt. Olyan mosószert érdemes választanunk a hatalmas kínálat közül, amelyik legkevesebb szintetikus vegyi- és adalékanyagot tartalmazza. A mosóporok általános összetétele a tenzidek, vízlágyítók, lúgok, vázanyagok, enzimek, oxidatív és optikai fehérítőszerek. A Magyarországon árusított mosószerek 80 grammnyi töltőanyagot tartalmaznak.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek az anyagoknak semmilyen szerepük nincs a ruha tisztításában, fertőtlenítésében, csakis a tömeget és a térfogatot növelik. Emiatt azonban jóval többet írnak elő egy-egy mosás adagolási arányául, hogy hatása megfelelő legyen, mint más országokban. A mosószerek további anyagai megakadályozzák a nagy habképződést, segítik a szennylebegést, illatosítanak, de ezek feleslegesen terhelik a környezetet és a vásárlók pénztárcáját is. Ha környezettudatosan, a természetre és önmagunkra nem ártalmas eszközöket szeretnénk bevetni úgy, hogy még ruháink is tiszták, foltmentesek legyenek, akkor számos természetes alternatíva létezik. Ilyen például a mosószóda (Na2CO3, vagyis sziksó) használata, amely vízlágyító, zsíroldó, tisztító hatása mellett természetesen környezetkímélő is. A mosószappan nem más, mint a nagyanyáink idejéből ismert háziszappan, amit akár otthon, kis pénzből elő lehet állítani.

A szódabikarbóna szintén kiváló a bio mosáshoz, amely természetes folteltávolító és fertőtlenítőszer is egyszerre.
A fehér ruhákhoz adagolt citromlé természetes fehérítőszerként működik, így tökéletesen fehérré tudja varázsolni a besárgult, vagy beszürkült darabokat. Míg a színes ruhák esetében az ecet adagolása éppen színmegtartó hatásában mutatkozik meg, ráadásul vízkőoldószer is egyben. Függöny fehérítésére kiválóan alkalmas a háztatásban megtalálható sütőpor, amely fehérít és fertőtlenít amellett, hogy olcsó és természetes.